Nagy előrelépést hozhat a magántőkealapok átláthatóságában a Tisza-kormány 110 oldalas törvénycsomagja: a javaslat alapján jóval nehezebb lenne elrejteni, kik a zártkörű befektetési alapok – köztük a magántőkealapok – tényleges tulajdonosai és végső haszonhúzói, kik gyakorolnak valódi kontrollt, és kik részesülnek érdemi kifizetésekben.

A csomag a pénzmosás elleni szabályokon, a tényleges tulajdonosi nyilvántartáson, a közbeszerzési kizáró okokon és a befektetési alapokra vonatkozó felügyeleti szabályokon keresztül nyúl bele a rendszerbe. A Portfolio-nak nyilatkozó piaci szereplők azonban arra figyelmeztetnek: a heves "rendrakás" közben különbséget kell tenni a vagyonrejtegetésre használt konstrukciók és a valódi vállalatfinanszírozást végző alapok között.

Különösen érzékeny kérdés, mi lesz azokkal az állami befektetési vállalásokkal, amelyeket az MFB, az Exim vagy más állami szereplők már megtettek piaci alapon működő alapok felé, hiszen a struktúrát rendeltetésszerűen használó, tőzsdén kívüli innovatív befektetéseket megvalósító tőkealapok is nagyban kitettek az állami szerepvállalásnak. Fontos az is, hogy a vagyonvisszaszerzésről egyelőre semmit nem mond a tervezet, de a magántőkealapok biztosan a Vagyonvisszaszerzési Hivatal látókörében lesznek.