A kockázati tőke uralta a negyedévet

2016. június 16. ^{A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. első negyedéves jelentése szerint január-március időszakban 26 vállalkozás részesült 3, 8 milliárd forint összértékben kockázati tőke alapkezelők által befektetésben Magyarországon. A befektetett tőke 83 %- start-up fázisban lévő vállalkozásokhoz került. Az átlagbefektetés összege 154 millió forint volt ebben az időszakban. Az előző negyedévekhez képest 2016-ban nőtt a befektető kedv; erre utal a magas - 13- aktív befektetői szám.}

^{A kockázati- és magántőke-befektetések 2016 első negyedéve}

^{Lezárt kockázati tőke tranzakciók száma: 26}
^{Lezárt magántőke tranzakciók száma: 0}
^{Exitek száma: 1}
^{Befektetést végrehajtott kockázati tőke alapkezelő száma: 13}
^{Befektetések – kockázati tőke - összértéke: 3,8 milliárd Forint}
^{A befektetők 3 legkedveltebb szektora: fogyasztói szolgáltatások, üzleti és ipari szolgáltatások, biotechnológia}

^{Az idei első negyedévben 26 kockázati tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon, 3,8 milliárd forint összértékben. A befektetések 13 alapkezelőhöz köthetőek, átlagosan hetente két lezárt tranzakcióval, mindez rendkívül széles befektetői kedvre utal. A teljes befektetett érték ugyan alacsonyabb, mint 2015 hasonló időszakában – akkor 36 vállalkozás kapott 8,6 milliárd forintot – de így is komoly aktivitást mutat.} ^{Idén még nem realizálódott magántőke befektetés. Az idei első negyedév egyetlen kiszállása (exit) pedig a Széchenyi tőkealap-kezelőhöz köthető.}

^{A befektetett tőke döntő része, 83 %- start-up fázisban lévő vállalkozásokhoz került, arányaiban ezen a téren nincs különbség tavalyhoz képest.} ^{Az átlagbefektetés értéke 154 millió forint volt. Ez ugyan visszaesést jelent a tavalyi egész éves átlagbefektetés értékéhez képest, amely akkor 220 millió forintot tett ki, ugyanakkor alacsonynak sem nevezhető az összeg, ha figyelembe vesszük, hogy döntően start-upokhoz került a tőke.} ^{Az 5 legnagyobb tranzakció teszi ki a teljes piaci aktivitás 47 százalékát, a 3 legaktívabb alapkezelőhöz köthető a befektetések 42%-a.} ^{A 13 aktív alapkezelő mindegyike kevesebb, mint 600 millió forintot fektetett be, ezen belül is a 3 alapkezelőhöz köthető a befektetések 42 százaléka, ahol is mind a hárman egyenként legalább 450 millió forintot invesztáltak. Mindez, a tavalyihoz képest alacsonyabb koncentrációt, több szereplős befektetési aktivitást jelent; tavaly ugyanis a 3 legnagyobb befektető a befektetések 50 százalékát kitevő befektetést hajtott végre.} ^{Pozitív fejleményként értékelhető, hogy 13 kockázati tőke alapkezelő fektetett be idén január-március időszakban, míg 2015 3. negyedévében csak 10, míg az aktív utolsó negyedévben 12 alapkezelő.} ^{A teljes befektetett összeg 50%- a első körös befektetés volt – 2015-ben ez 90 százalékot tett ki –, a fennmaradó rész pótlólagos forrásként érkezett a cégekhez. A tőkejuttatás közel 80 %- a olyan vállalkozásoknak jutott, amelyek első körös befektetéseit a tavalyi év során kapták.} ^{2016 Q1-ben az összes tőkebefektetés 64 százaléka – szektoronként több mint 700 millió Ft - irányult a fogyasztói szolgáltatások, üzleti és ipari szolgáltatások, valamint biotechnológia szektorba.} ^{Szektoronkénti befekteté}^s^ek^{száma és összege negyedéves bontásban}

^{„A HVCA által rendszeresen követett tranzakciós számokból könnyen látható, hogy a befektetések intenzitása az idei év első negyedévében is fennmaradt. Ezt egyebek mellett erősíti az a tény is, hogy a szektorban jelentős forrásokat kezelő JEREMIE alapok közeledtek – időközben meghosszabbított – a befektetési periódusuk végéhez. A befektetők és a cégek szempontjából különösen örvendetes, hogy a kihelyezett források mintegy fele ún. follow-on – vagy pótlólagos – finanszírozás. Ez egyrészt jelzi az első körös befektetések sikerességét, hiszen a pótlólagos finanszírozás bevonásának feltétele az eredményes üzleti működés, amely egyben a közös sikert is jelenti a befektető és a vállalkozó számára. A másik pozitív vonatkozása, hogy a pótlólagos befektetés a céltársaságok számára biztosítja a – növekedéshez elengedhetetlen –kiszámítható finanszírozási hátteret. Azzal, hogy a befektetési források nagy része start-upokba áramlott, tovább szélesedik az a vállalkozási szegmens, amelyek a következő körös befektetések célpontjaként szolgálhatnak a későbbiekben. Ezzel tovább fejlődik a Magyarországon működő befektetési ökoszisztéma és reméljük, hogy az idei és a következő években is több olyan befektetési célpont follow-on finanszírozásában vehetünk részt, amelyek első körös finanszírozásukat start-upként fogadták” – foglalta össze Krausz Zoltán, a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési igazgatója.} ^{A HVCA-ról} ^{A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) a magántőke és kockázati tőke szektor érdekeit képviseli Magyarországon. A HVCA szolgáltatásaival, eseményeivel folyamatosan támogatja a tagjait, valamint ösztönzi az iparág szereplőit a legmagasabb szintű szakmai és etikai mércék betartására. Az 1991-ben létrejött HVCA-t jelenleg a KKE régió egyik legdinamikusabb és legaktívabb szakmai szervezeteként ismerik. A HVCA tagjai közé tartozik a szektor összes jelentős, tőzsdén nem jegyzett társaságokkal foglalkozó befektetője és tanácsadója. A HVCA rendszeres fórumot biztosít a tagjai közötti véleménycserére, valamint a kockázati és magántőke szektor egyes lényeges témáit érintő, illetve a jövőbeli tendenciákkal kapcsolatos magas szintű párbeszédre. Mint a szektor egyetlen és legjelentősebb képviselője, folyamatos párbeszédet folytat Magyarország törvényhozó és pénzügyi intézményeivel, valamint más szakmai szervezetekkel.}^www.hvca.hu

Előző

Következő