2015 06 04

Szenvedély legyen, avagy mit keres a kockázati tőkebefektető a régióban?

2015. június 4. Az Európai Kockázati Tőke Szövetség (EVCA) adatai szerint 2014-ben Európában 44,6 milliárd euró értékben alapítottak új alapokat. Ezek egy tizedét kockázati tőke formájában, a többit magántőkeként. Befektetői szemmel KKE nem különbözik a világ többi részétől; a kockázatok és a lehetőségek nálunk is ugyanazok. A vállalkozásoknak itt is kiemelten fontos, hogy jól felmérjék a termékük piacát, nyújtsanak való megoldást egy létező problémára, legyen erős csapatuk és higgyenek abban, amit csinálnak- véli Kövér József és Czirják László, mindketten a HVCA kelet-közép-európai kockázati, magántőke és vállalatfinanszírozási esemény szakértői. A KKE egy tág fogalom, különböző, eltérő méretű, beállítottságú és növekedési potenciállal rendelkező országgal-, de vajon a kockázati tőkebefektetők egységesen szemlélik a régiót vagy különbséget tesznek az egyes államok között? Kövér József, a 3TS Capital Partners partnere, a HVCA kelet-közép-európai kockázati, magántőke és vállalatfinanszírozási konferencia szakértője úgy véli, hogy a helyi piac mérete miatt mindenképpen Lengyelország és Törökország a régió legkedveltebb befektetési célpontja. Ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy amikor egy nemzetközi piacokat célzó startupba fektetnek pénzt, akkor kevésbé fontos az adott cég származási helye, inkább a vállalkozásban rejlő potenciál számít.„Ilyen értelemben a sok nemzetközi startuppal rendelkező Magyarország is egyértelműen kiemelt szerepet játszik a befektetői térképen.” – tette hozzá. Czirják László, az az iEurope Csoport társalapító partnere ezzel szemben olyan kisebb országokat emelt ki a régióban, mint a balti államok vagy Szlovénia. „ Itt ugyanis nagyon erős a vállalatok technikai készsége és tudása illetve a helyi piacok relatíve kisebb mérete miatt a vállalkozóknak a kezdetektől fogva európai vagy globális terjeszkedésben kell gondolkodniuk.” Melyek a régió legnagyobb kockázatai egy kockázati tőke befektető szemszögéből? A szakértők egyetértenek abban, hogy a veszélyek nem régió specifikusak, az egész világon ugyanazok jelentik számunkra a legnagyobb kockázatot és abban is egyetértenek, hogy a legnagyobb kockázatok egyike itt is az, ha a befektető nem találja meg a megfelelő vállalkozást, a megfelelő emberekkel, csapattal. Gondot jelent ezen kívül, ha a vállalkozó nem képes az üzletfejlesztésre koncentrálni és növekedést produkálni, amikor nem képes megvalósítani az üzleti tervet. A nulláról nemzetközi sikerekig - mi kell hozzá?

• a terméknek/szolgáltatásnak legyen valós és mások által lefedetlen piaca
• a termék vagy szolgáltatás nyújtson reális megoldást egy létező problémára
• legyen egy jó csapat, megfelelő hozzáállással rendelkező szakemberekkel
• legyen egy jól kidolgozott értékesítési stratégiánk
• legyen a vállalkozóban belső tűz és legyen szenvedélyes

„ Legyünk abszolút biztosak abban, hogy a terméknek vagy szolgáltatásnak van piaca. Én sokszor azt tapasztalom, hogy a startupok túlságosan is optimistán ítélik meg a célpiacuk méretét és azután a valóság nem igazolja a várakozásokat.”- véli Kövér József.   A régió exit, azaz kilépési lehetőségeiről mindkét, HVCA kockázati, magántőke és vállalatfinanszírozási konferencia szakértő pozitívan és optimistán nyilatkozott. A közelmúlt sikeres exitjei közül olyanokat is említettek, amelyek 100 millió dollár feletti értékűek; ilyen például a Liverail, amit a Facebook vett meg, a Telerik, ami a Progress Software-é lett, illetve a Livechat, aminek nyilvános részvénykibocsátása a varsói tőzsdén történt. Czirják László hozzátette, hogy a jövőben még kreatívabban kell megtalálniuk a régióban a tehetségeket.  Úgy véli; KKE sikeres vállalatai egyértelműen sikeres exiteket produkálnak a jövőben is és még több forráshoz juthatnak. „A siker kulcsa véleményem szerint egy erősebb ökoszisztéma fejlődése lenne, amit nem lehet csak állami pénzből kiépíteni”.